Az Ákos Blogja

Azt senki nem állíthatja rólam, hogy mindig hallgatózom a buszon, főleg, ha nem veszi túl szigorúan azt az illető, hogy az esetek többségében teszem ezt. Egy nő viszont olyan hangerővel társalgott a telefonjával, amit talán úgy lehetne elképzelni, mintha egy 35-ös maximum…

A mai nap egy példa volt arra nekem, hogy miért van értelme élni. Alapból szeretek olyan emberekkel beszélni, akik azon a szellemi szinten vannak, mint én; de ma kettő ilyen is volt. Az első ember(nek nevezhető) az egyik orvosom. Róla már írtam, de hogy ne kelljen visszakeresni a…

 Évek óta a Keleti Pu. Keresztezi az utamat. Eddig mégse tűnt fel – ill. nem foglalkoztam azzal –, hogy az a hely egy kincsesbánya azok számára, akik személyiségét a társadalmi normák alulmúlása vonzza. Senki felett nem ítélkezek, hiszen felettem is lehet – nem is kicsit.…

Ma vizsgáztam hangtanból (bár az eredmények alapján kellett volna az „is” szó); és vizsga után kitették a megoldásokat. Azt megvártam egy szaktársammal. Nekem érdekes volt úgy várni az eredményekre, hogy körülöttem az emberek 90%-a izgult. Már-már lelkiismeret-furdalásom…

Mától ismét F.U.R.A. (Fizetős Utasok Regurális Adaptációja) tag lettem. Nem voltam én bliccelő előtte sem. Sőt! Pár hónapig úgy fizettem az utazásomért Budapesten, hogy nem is kellett volna. Nem tudtam, milyen hatalom volt a birtokomban. Nekem nem mondta el senki, én meg túl okos…