Mikor a napot egy örömteli hírt hozó SMS kezdi („*** Számlaőr Beérkező utalás...”), az egészen felvidíthatja az embert. Később jelenésem volt egy személynél, de az utazásom nem volt akadálymentes, és hogy elkerüljem az aggódó fejcsóválást, megfogalmaztam egy üzenetet: „Most sikerült felszallasra alkalmas buszt talalnom.” (A mobilom spórol az ékezetekkel). Viszont annyira felvidultam a korábbi SMS-től, hogy majdnem a banknak küldtem el. Érdekes válasz születhetett volna – már ha válaszolna egyáltalán.
A „Minek zavarnak ilyenekkel?” gondolatot finoman közlő:
„Tisztelt Ügyfelünk! Nagyon köszönjük a tájékoztatást, ám szeretnénk megkérni, hogy a jövőben a mindennapjait érintő információk közlését mellőzni szíveskedjék, ha lehetséges!”
A „Minek zavarnak ilyenekkel?” gondolatot közlő:
„Tisztelt Ügyfelünk! Üzenete vélhetően célt tévesztett, mert minket minek zavar ilyenekkel?”
A csevegni vágyó:
„Tisztelt Ügyfelünk! A hírnek kifejezetten örülünk, de a további pontosítások érdekében a bankunk szeretné megkérdezni, hogy hányas busz?”
Az ilyen helyzetben is marketing lehetőséget lelő:
„Tisztelt Ügyfelünk! Szívből reméljük, hogy a várakozása nem telt unalmasan, és felkereste az Önhöz legközelebbi ATM-ünket, esetleg egy bankfiókunkat, hogy igénybe vegyen egy újabb szolgáltatást!”
Végül az egyre gondoló:
„Tisztelt Ügyfelünk! A hírnek örülünk, de nem tudtuk nem észrevenni az üzenetéből következő vélhetően több sikertelen próbálkozást. Ezért bankunk felvette a kapcsolatot a BKK igazgatóságával, hogy a jövőben az ügyfeleink minden buszra felférjenek. Reméljük, egyre gondolunk!”
Valakiket érdekel