Az Ákos Blogja

Ma reggel megkérdőjeleztem az életvitelem helyességét. Miközben feküdtem az ágyban, olyan morbid gondolataim voltak pl., hogy fel kell kelnem.  Korán volt, ez minden reggelre igaz. Én lusta voltam, az ajtó csukva, a macska nyávog, hogy engedjem be. Ezek mind minden reggelre igazak. A macska nyávogása egy idő után azért zavart, mert csak nyávogott. És nyávogott. És nyávogott. És nyávogott. És nyávogott. És nyávogott. És nyávogott. És nyávogott. És nyávogott. És nyávogott. És nyávogott. És nyávogott. És nyávogott. És nyávogott. És nyávogott. És nyávogott. És nyávogott. És nyávogott. És nyávogott. Egy idő után annyira idegesített, hogy felülkerekedtem a lustaságomon, és felkeltem. Mikor beengedtem, nagy boldogan bejött, körülnézett, majd kiment. Ekkor elgondolkoztam, hogy lehet, hogy nem élek helyesen, mert a körülményeim nem vonzzák a macskákat.  Aztán azon gondolkoztam, hogy „Mennyire akarom, hogy a körülményeim vonzzák a macskákat?”  Mindenesetre szeretem a tejet, és utánanéztem, a macskák nagy része nem tud a tejjel együtt élni, tehát ez vélhetően elrettentette a macskát. Másfelől a szobámban több táska van, és random módon mindegyiken szeret feküdni. Ez a cica maradása mellett szólt volna. Nem értem. Utána elgondolkoztam azon, hogy kávét szeretnék inni.